Az előző cikkemből megtudhattad, hogy a tudományos vizsgálatok szerint, a reggelizés pozitív hatással van aznapi ebéd és vacsora utáni vércukorszintek alakulására is. De vajon miért? Ezt vizsgáljuk meg a folytatásban.
„Second-Meal Effect”
Azt a jelenséget, hogy egy étkezés befolyással van az azt követő étkezés anyagcserehatásaira, már régen felfedezték. A jelenség neve angolul „Second-Meal Effect”, magyarul „második étkezés hatásnak” lehetne fordítani.
Ahogy az előző cikkben bemutattam, azokon a napokon, amikor a vizsgálati alanyok fogyasztottak reggelit, sokkal kedvezőbben alakult az ebéd, sőt a vacsora utáni vércukorszintjük is.
A szakirodalomban1 ezt a jelenséget glükóz memóriának vagy béta-sejt memóriának is nevezik. Az a lényege, hogy ha két egymást követő vércukorszint emelkedés történik a szervezetben, a második vércukorszint emelkedés során a hasnyálmirigy béta-sejtjei nagyobb inzulinelválasztással reagálnak (lásd a lenti ábrán1).
Egyszerűbben fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy a reggeli fogyasztása miatt ebédnél már felkészültebb a hasnyálmirigy, ezért gyorsabban és hatékonyabban reagálja le a vércukorszint emelkedést. Ennek köszönhetően ebéd után a vércukorszint kevésbé kiugró, és gyorsabban visszacsökken a normál tartományba.
Mivel az étkezések utáni magas vércukorszint (más néven posztprandiális hiperglikémia) nagyon káros a szervezet számára, minden olyan eszköz fontos, amivel ezt meg tudjuk előzni. Úgy tűnik, a reggelizés egy ilyen eszköz.
A szervezet belső órája
A másik fontos terület, amivel a reggelizés kedvező hatásait magyarázhatjuk, a szervezet belső órájához kapcsolódik, ezt nevezzük cirkadián órának.
A központi cirkadián óra a hipotalamuszban található. Ez állítja be a cirkadián ritmust, ami kb. 24 órás (innen a cirkadián elnevezés, ami latinul azt jelenti körülbelül egy napos). A belső óra beállításában a fény és sötétség, vagyis a nappal és az éjszaka változásának van szerepe.
A központi órán túl a szervezetünkben számos „clock” gén található szinte minden szervünkben, pl. az izmokban, a májban, a belekben és a hasnyálmirigyben. Ezeket a központi óra („master clock”) irányítja.
Ezek után nem meglepő, hogy a cirkadián órának rendkívül fontos szerepe van a szervezet anyagcserefolyamatainak szabályozásában, többek között a vércukorháztartásban is, mivel befolyással van a metabolikus enzimek, hormonok és transzport rendszerek aktivitására.
A cirkadián óra hatással van az alábbiakra:
- Béta-sejtek inzulintermelő funkciója
- Inzulinérzékenység
- Izmok glükózfelvétele
- Izmok glikogéntárolása (glikogén = raktározott cukor)
- Máj glükóz kibocsátása
- GLP-1 termelés (ez egy inkretin hormon, ami az étkezések során termelődik a vékonybélben, és stimulálja a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulintermelését)
Az emberi szervezet a nappali aktivitásra lett teremtve, és a cirkadián ritmusunk is egyértelműen a nappali táplálékfelvételt támogatja. Számos anyagcserefolyamat a nap első felében működik a legoptimálisabban. Reggel a legjobb az inzulinérzékenység, a béta-sejtek válaszkészsége, a GLUT-4 aktivitás és az izmok glükózfelvétele. (GLUT-4 = Glucose Transporter type 4: a sejtek glükózfelvételében játszik szerepet.)
Számos tudományos vizsgálat bizonyítja azt, hogy ugyanazon szénhidrátmennyiség elfogyasztása reggel sokkal kisebb vércukorszint emelkedést okoz, mint este – egészséges és kettes típusú cukorbeteg személyeknél is.
A vizsgálatokból azt is tudjuk, hogy a reggeli kihagyása kedvezőtlenül befolyásolja a „clock” és metabolikus gének kifejeződését (lásd a lenti ábrán2 ).
Ezzel szemben a reggelizésnek nagyon pozitív a hatása, sőt minden étkezés közül a reggelizésnek van a legerőteljesebb hatása a fenti rendszer megfelelő működésének beállításában. Ennek köszönhető, hogy a reggelizés meghatározó nem csak a reggeli, de az ebéd és a vacsora utáni, vagyis az egész napi vércukorszintek alakulásában is.
Összefoglalás
A reggelizés tehát számos pozitív anyagcserehatással jár, míg a reggeli kihagyása az epidemiológiai vizsgálatok szerint a hízással, valamint az inzulinrezisztencia és kettes típusú cukorbetegség kialakulásával függ össze.
És vajon a reggelizés a fogyásban is segíthet? Ezzel fogunk foglalkozni a következő részben…
Irodalomjegyzék
- Vagn Korsgaard, T. & Colding-Jørgensen, M. Time-dependent mechanisms in beta-cell glucose sensing. J. Biol. Phys. 32, 289–306 (2006).
- Jakubowicz, D. et al. Influences of breakfast on clock gene expression and postprandial glycemia in healthy individuals and individuals with diabetes: A randomized clinical trial. Diabetes Care 40, 1573–1579 (2017).
- Jakubowicz, D. et al. Fasting Until Noon Triggers Increased Postprandial Hyperglycemia and Impaired Insulin Response After Lunch and Dinner in Individuals With Type 2 Diabetes: A Randomized Clinical Trial. Diabetes Care 38, 1820–1826 (2015).
- Kobayashi, F. et al. Effect of breakfast skipping on diurnal variation of energy metabolism and blood glucose. Obes. Res. Clin. Pract. 8, e249–e257 (2014).
- Jakubowicz, D., Wainstein, J., Tsameret, S. & Landau, Z. Role of high energy breakfast “big breakfast diet” in clock gene regulation of postprandial hyperglycemia and weight loss in type 2 diabetes. Nutrients 13, (2021).
