Ebben a cikkben röviden bemutatok egy érdekes vizsgálatot1, amiben a ketogén étrendet hasonlították össze a mediterrán étrenddel kettes típusú cukorbeteg és prediabéteszes résztvevőkkel.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon melyik étrend hatására alakul kedvezőbben a HbA1c értéke, ami az utóbbi három hónap vércukorszintjeinek átlagára utal.

A vizsgálat bemutatása

12-hetes randomizált, keresztezett intervenciós vizsgálatról van szó, melyben a résztvevők 12 hétig követték először az egyik, majd a másik étrendet. A diéták sorrendje véletlenszerűen lett kisorsolva (valaki a ketóval kezdett, más a mediterrán étrenddel, aztán 12 hét után csere). A két étrendi periódus között nem volt szünet (úgynevezett washout periódus), ami a vizsgálat egyik gyengesége is.

A 2×12-hetes diétás periódust egy 12-hetes follow-up szakasz is követte, ahol a résztvevők étrendje nem volt korlátozva, vagyis azt ették, amit akartak.

Résztvevők száma: a vizsgálat 40 résztvevővel indult, melyből 33 szerepelt az elsődleges analízisben (ahogy az általában lenni szokott, néhányan kiestek a vizsgálatból – többek között a vizsgálat ideje alatt zajló COVID-járvány miatt). A vizsgálat tehát viszonylag kis esetszámú volt.

 

Az étrendek jellemzői

Ketogén étrenden tiltott élelmiszerek:

  • cukor
  • finomított és teljes értékű gabonák
  • hüvelyesek
  • legtöbb gyümölcs (kivéve az alacsony szénhidráttartalmú bogyós gyümölcsöket – kis mennyiségben)

Cél a napi <50g szénhidrát bevitele volt.

 

Mediterrán étrenden tiltott élelmiszerek:

  • cukor
  • finomított gabonák

 

Mindkét étrend tartalmazott nem-keményítős, alacsony szénhidráttartalmú zöldségeket.

A mediterrán étrenden engedélyezett volt a gyümölcsök, a hüvelyesek és a teljes értékű gabonák fogyasztása is. A fő fehérjeforrás a hal volt, a a fő zsiradékforrás pedig az olívaolaj.

Energiatartartalmat tekintve a résztvevők „ad libitum” ehettek, vagyis amennyit csak akartak. A kalóriabevitel nem volt korlátozva.

A 12-hetes étrendi szakaszok első 4-4 hetében a résztvevők számára minden ételt biztosítottak. Ezt követően maguk oldották meg az étkezéseiket – természetesen a kutatásban résztvevő dietetikusok támogatásával.

 

Eredmények

Az elsődleges vizsgálati eredmény a HbA1c változása volt. Mindkét étrenden csökkent a HbA1c értéke. Bár a ketogén étrenden némiképp jobban csökkent a HbA1c, a különbség mértéke nem érte el a statisztikailag szignifikáns szintet.

De egy fontos különbség: a hypoglikémia (túl alacsony vércukorszint) megelőzése miatt a ketogén étrend kezdetén a résztvevőknek abba kellett hagyni bizonyos diabéteszes gyógyszerek szedését, míg a mediterrán étrenden a dózis csupán csökkentve lett. Tehát hasonló eredmény született, de ehhez a mediterrán étrenden több antidiabetikus gyógyszerre volt szükség, mint a ketogén étrenden.

A folyamatos vércukormérő készülékkel (CGM) mért értékek alapján az átlagos vércukorszint szignifikánsan alacsonyabb volt a ketogén étrenden, mint a mediterrán étrenden (-8% vs. -2%).

Time in range (TIR) = az optimális vércukorszint zónában töltött idő: mindkét étrenden nőtt, de a ketogén diétán jelentősebb volt a javulás.

Trigliceridszint változása: a ketogén étrenden jelentősebben csökkent, mint a mediterrán étrenden (-16% vs. -5%)

LDL-koleszterin: a ketogén étrenden magasabb volt a szintje, mint a mediterrán étrenden (+10% vs. -5%). Hozzáteszem, hogy korábbi vizsgálatok szerint a ketogén étrenden megemelkedő LDL-koleszterin nem a veszélyes típusú LDL (hisz többféle LDL-koleszterin létezik), és valószínűleg nem jár együtt a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett rizikójával.

HDL-koleszterin: a ketogén étrenden ennek is magasabb volt a szintje (+11% vs. +7% a mediterrán étrenden), ami kedvező, hiszen ez az úgynevezett „védő koleszterin”.

Testsúly változása: a ketogén étrenden átlagosan -8%, a mediterrán étrenden -7%, szóval nem volt egetrengető különbség, de hozzáteszem, hogy a vizsgálat célja nem is a fogyás volt, és a résztvevőknek nem kellett visszafogni az energiabevitelüket. Úgy tűnik, ez mégis megtörtént spontán is (átlagosan napi 250-300 kcal-val).

Érdekesség, hogy akik a ketogén étrenddel kezdtek, jellemzően többet fogytak, mint akik a mediterrán étrenddel kezdtek. Ennek oka nem derült ki a vizsgálatból.

A mikrotápanyagbevitel a mediterrán étrenden volt kedvezőbb (magasabb folát, C-vitamin és magnézium bevitel), valamint a rostbevitel is magasabb volt.

Az étrendek betartása hasonló volt a két étrendi szakaszban, és viszonylag nagy egyéni különbségeket mutatott, ahogy arról egy külön publikációban2 is olvashatunk.

A follow-up szakasz étrendje általában a mediterrán étrendhez volt közelebb.

 

Mi a vizsgálat tanulsága?

Mindkét étrend járható út lehet prediabéteszes és cukorbeteg egyének számára. Nem meglepő, hogy a ketogén étrenden jelentősebb vércukorcsökkenés érhető el, és ehhez kevesebb gyógyszerre van szükség, hisz a szénhidrátbevitel is szigorúbb korlátozás alatt van. Ahogy arról korábban már írtam, egy jól összeállított ketogén étrenddel akár a cukorbetegség is visszafordítható!

Hogy kinek melyik étrend jobb választás, azt szerintem az individuális tényezők határozzák meg, melyek közül talán a legfontosabb az, hogy az egyén mely étrendet tudja hosszútávon is sikerrel alkalmazni.

Az én tapasztalatom az, hogy a ketogén étrenddel gyorsan lehet látványos eredményeket elérni, ezért komoly sikerélményekkel járhat, de a többségnek hosszútávon nagyobb kihívást jelent betartani. Emiatt egyesek számára egy többlépcsős étrendi stratégia lehet eredményes, ami hosszabb távon egy megengedőbb, mediterrán típusú étrendbe mehetne át.

 

Hol találsz további segítséget?

További információk a ketogén étrendről a KETO Alapok online kurzusban. Egy megengedőbb, mediterrán étrendhez közelebb álló étrendről pedig a Dióhéjban az LCHF étrendről kurzusban tanulhatsz.

Ha pedig a célod a rugalmas anyagcsere, ami a lehető legoptimálisabb állapot, ajánlom figyelmedbe A rugalmas anyagcsere eszközei kurzust.

 

Felhasznált irodalom

  1. Gardner CD, Landry MJ, Perelman D, et al. Effect of a ketogenic diet versus Mediterranean diet on glycated hemoglobin in individuals with prediabetes and type 2 diabetes mellitus: The interventional Keto-Med randomized crossover trial [published correction appears in Am J Clin Nutr. 2022 Dec 19;116(6):1904]. Am J Clin Nutr. 2022;116(3):640-652. doi:10.1093/ajcn/nqac154
  2. Landry MJ, Crimarco A, Perelman D, et al. Adherence to Ketogenic and Mediterranean Study Diets in a Crossover Trial: The Keto-Med Randomized Trial. Nutrients. 2021;13(3):967. Published 2021 Mar 17. doi:10.3390/nu13030967