Az ételfüggőség a táplálkozástudomány nagyon érdekes kutatási területe. Kimutatták, hogy azok az agyterületek és kémiai anyagok, amelyek a szerfüggőségeknél aktívak, jelen vannak túlevésnél is. Néhány szakember azonban nem ért egyet azzal, hogy az ételek valóban képesek függőséget okozni. Ebben a cikkben bemutatok hét érvet, melyek ellene mennek az ételfüggőségek létjogosultságának.
1. A faj túlélése
Tény, hogy az evés kiváltja az agy jutalmazó rendszerének aktiválódását. Dopamin termelődik, ami egyrészt erős motiváló hatású, másrészt jó érzéseket okoz. Az emberi szervezet ezen működése segíti a faj túlélését, ugyanis ha éhesek vagyunk, nagyon motiváltan fogunk ételt keresni, amit ha megeszünk, jó érzéseket tapasztalunk. Ezért nem halt még éhen az emberiség. Belénk van programozva, hogy szeressünk enni, és ennek érdekében aktívan tegyünk is. (Hasonló példa a szex is, ami szintén a faj túlélését segíti elő, és szintén jó érzésekkel jár.)
2. Az éhség fokozza az ételek jutalmazó értékét
Minél éhesebb vagy, annál több dopamint termel a szervezeted, így egyre motiváltabb leszel, hogy keress valami ennivalót. Ilyenkor az étel is sokkal finomabbnak tűnik, mint mikor nem vagy éhes.
Ha úgy döntesz, hogy fogyókúrázol, sokkal erősebb vonzalmat fogsz érezni az ételek iránt (főleg a tiltott ételek iránt). Ez többek között annak köszönhető, hogy magasabb a dopamin szinted.
3. Pavlovi kondicionálás
A dopaminhatás kondicionálással is elérhető. Lásd Pavlov kutyájának esetét. A csengő hatására is megindult a nyálelválasztása, mivel megtanították rá. Ugyan így meg tudod magadnak tanítani, hogy bizonyos helyzetekben kezdj el sóvárogni egy bizonyos étel után. Pl. ha mindig csokit eszel, ha szomorú vagy, akkor egy idő után a szomorúság érzése kiváltja a csokoládé utáni vágyat. Nem azért, mert csokifüggő vagy, hanem azért, mert ezt programoztad az agyadba.
4. Dopamin depriváció
A dopamin-elválasztást számos tevékenység fokozza. Pl. az örömteli társas együttlétek vagy a játék. Ha valaki nem sok örömteli élmény él át a mindennapjaiban, akkor számára az ételek még jutalmazóbbak lesznek, hiszen azok jelentik a legfőbb örömforrást. Itt sem függőségről van szó, csupán dopaminhiányról, amit evéssel próbál orvosolni az illető.
5. Akkor zenefüggőség is van?
A zenehallgatás során is aktiválódik a Nucleus Accumbens, ugyanaz az agyterület, ami kokain használatakor is aktív. Mégsem mondjuk azt, hogy valaki „zenefüggő”.
6. Számos tünet mást is takarhat
Számos tünet, amit az ételfüggőségnek tulajdonítanak könnyen lehet a fogyókúrázás tünete is. Mivel egy szigorú diéta során jó néhány ízletes étel tiltólistára kerül, a fogyókúrázó elkezd vágyakozni irántuk. Persze amikor már nem bírja tartani a szabályokat, kontrollvesztett evésbe mehet át. Ilyenkor gondolhatja, hogy azért nem képes ellenállni pl. a csokoládénak, mert csokifüggő, de valójában a depriváció természetes következményét éli át. Ha valamit eltiltasz magadtól, amit szeretsz, akkor idővel sóvárogni fogsz iránta. Nem azért, mert súlyos csokifüggőségben szenvedsz, hanem azért, mert a tested lázad a szabályok ellen.
7. Ha nincs tiltás, már nem is annyira kell
Az ételek addig okozzák a legnagyobb vágyat, amíg tiltva vannak, vagy nem elérhetők. Ha a túlevési zavarban szenvedő nők terápiájának része az általuk korábban eltiltott ételek fogyasztása, akkor jelentősen csökken az adott ételek fogyasztásának mértéke. Ez tudományos tény. Ha már nincs tiltva, nem is olyan érdekes. A tiltott gyümölcs mindig a legédesebb. Ha nem tilos, akkor már nem is olyan nagy szám.
Szóval lehet, hogy nincs is olyan, hogy ételfüggőség?
Szerintem ebben a kérdésben további kutatások szükségesek…
