Egy vizsgálatban, amelyben közel 14 ezer ember adatait elemezték, összefüggést találtak az alacsony szénhidrátbevitel és a szívritmuszavar előfordulása között. Vajon ez azt jelenti, hogy felejtsük el az LCHF étrendet és a ketogén diétát?

A vizsgálat kritikus értékelése

A vizsgálatban közel 14 ezer ember vett részt, és 20 éven át tartott. A résztvevők étrendjét élelmiszer-fogyasztási gyakoriság kérdőívvel mérték fel. Ebben 66 konkrét élelmiszer szerepelt, és értékelniük kellett, hogy milyen gyakran szokták őket fogyasztani. A kutatók ez alapján állapították meg, ki mennyi szénhidrátot eszik.

Nos, ezzel több probléma is van. Először is, az efféle kérdőívek egyáltalán nem biztos, hogy megbízható információt adnak a résztvevők étrendjéről. Ráadásul egyetlen kérdőív eredménye nem biztos, hogy jól reprezentálja a következő 20 év étrendjét. Könnyen lehet, hogy a későbbiekben többen is változtattak az étrendjükön, de ezt már nem nézték a kutatók.

A módszertannak további hibái is voltak. Az alacsony szénhidráttartalmú étrend ugyanis azt jelentette ebben a vizsgálatban, hogy a szénhidrátbevitel kevesebb, mint napi 44.8%. Az átlagos étrendben valóban ennél több szénhidrát szokott lenni, mondjuk 55-60%, de azért a 40% körüli szénhidrátbevitel még nem tekinthető alacsony szénhidráttartalmú étrendnek.

Ha napi 2000 kcal bevitelével számolunk, 40% szénhidrát, az kb. 200 gramm. Ez lenne az alacsony szénhidráttartalmú étrend? Nagy tévedés! Ez még bőven sok szénhidrát! Aki ennyi szénhidrátot eszik, annak még viszonylag magas lesz az inzulinszintje, és közel sem kerül olyan anyagcsereállapotba, mint például egy ketogén diétán, ahol kevesebb, mint napi 50 gramm szénhidrátot lehet enni.

Szintén nagyon fontos lenne tudni, hogy a szénhidrátokon túl, pontosan milyen összetételű volt a résztvevők étrendje. Attól még, hogy valaki kevés szénhidrátot eszik, az étrendje lehet szuper magas tápértékű. Egy jól összeállított ketogén diéta például sok-sok zöldséget, olívaolajat, dióféléket, omega-3 zsírsavakban gazdag halakat, és akár alacsony szénhidráttartalmú gyümölcsöket is tartalmazhat. A vizsgálat azon adatairól egyelőre semmit nem tudni, hogy miből állt össze a résztvevők szénhidrátbevitele, noha ez kulcs fontosságú részlet!

Végül, még azt szeretném kiemelni, hogy ez a vizsgálat csupán egy összefüggésre mutatott rá. Az összefüggés pedig nem egyenlő az ok-okozati kapcsolattal! Ahhoz, hogy kiderüljön, valóban van-e köze a szénhidrátbevitelnek a szívritmuszavar kialakulásához, további vizsgálatokra lenne szükség.

Konklúzió

Én továbbra is azon az álláspontot vagyok, hogy egy jól összeállított (!) alacsony szénhidráttartalmú, zsírban gazdag étrend nagyon is kedvező hatással van az egészségre.

 


Forrás:

Low-Carb Diet Tied to Common Heart Rhythm Disorder