Mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, növeli számos betegség rizikóját, és a tüdőrák első számú oka. Egy felmérés szerint a dohányosok 70%-a szeretne is leszokni, de sajnos ez csupán 7%-uknak sikerül. A leggyakoribb aggodalom a leszokás kapcsán egyértelműen a hízástól való félelem. Sokakat ez a lehetséges következmény vissza is tart attól, hogy letegyék a cigarettát. Nekik szeretnék segíteni ezzel a cikkel.

Dohányzás és egészség

Nyilvánvaló, hogy a dohányzás egy nagyon egészségtelen szokás, de azért röviden szeretnék róla szót ejteni, hogy mely betegségek rizikóját növeli:

  • Daganatos betegségek (nem csak a tüdőrák gyakoribb dohányosoknál!)
  • Szív- és érrendszeri betegségek (pl. szívinfarktus, stroke)
  • Kettes típusú cukorbetegség
  • Krónikus obstruktív tüdőbetegség (=COPD)
  • Férfiaknál erekciós zavarok
  • Nőknél meddőségi problémák
  • Terhesség alatt több komplikáció, a magzatnál fejlődési rendellenességek
  • Csontritkulás

Mindezek fényében azt mondhatjuk, a leszokást követő hízás sokkal kisebb egészségügyi kockázatot jelent, mint maga a dohányzás. Még ha fel is szedsz néhány kilót a leszokás során, akkor is rengeteget teszel az egészségedért. A dohányzás sokkal-sokkal veszélyesebb, mint a túlsúly. Persze a legjobb az lenne, ha sikerülne elhagynod a cigit, és még az egészséges testsúlyt is meg tudnád őrizni. Ez egy nagyszerű cél, és a továbbiakban szeretnék hozzá hasznos információkat és segítséget adni.

Hogyan hat a nikotin az anyagcserére?

A nikotin fokozza az alapanyagcserét, melynek következtében a dohányzás növeli az energiaszükségletet. Egy vizsgálat szerint ez nagyjából plusz 10%-ot jelent, ami egy átlagos felnőtt estén csupán napi 200-250 kcal-t jelent. Ennyi kalóriát kb. 20-25 perc kocogással lehet elégetni. Az anyagcsere-változás mértéke tehát nem is olyan vészes.

Az is egyértelmű, hogy a dohányzás fokozza az inzulinrezisztenciát, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy gyulladást okoz a szervezetben. Az inzulinrezisztencia miatt a szervezetnek több inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a vércukorszintet a megfelelő tartományba tudja tartani. Nem csoda, hogy a dohányzás a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is növeli!

Hogyan hat a nikotin az étvágyra?

A nikotin étvágycsökkentő hatású, és valószínűleg fokozza a leptin hatását az agyban. Mivel a leptin a jóllakottság érzés kialakításáért felelős, ez a hatás is az étvágy csökkenéséhez vezet.

Mi történik az anyagcseréddel, ha abbahagyod a dohányzást?

Mivel megszűnik a nikotin anyagcsere-fokozó hatása, csökken a szervezeted által felhasznált kalóriamennyiség. Ami jó hír, hogy nem olyan vészes mértékben. Körülbelül 10%-kal, vagyis napi 200-250 kilokalóriával. Körülbelül ennyi energia van egy sonkás-sajtos zsemlében.

Mi történik a testsúlyoddal, ha abbahagyod a dohányzást?

A dohányzásról való leszokás a legtöbb esetben valóban hízással jár. A vizsgálatok szerint a legtöbben 4-5 kg-ot szednek fel a leszokás után, főképp az első három hónapban. Sajnos olyanok is vannak, akik ennél jóval többet. Egy vizsgálatban a leszokók 13%-a több, mint 10 kg-ot hízott.

A különféle leszokást segítő eszközök, mint például a nikotin-tapasz és a nikotinos rágó késleltetheti a testsúlynövekedést, de hosszabb távon általában nem tudják azt megelőzni.

Miért okoz a leszokás hízást?

A leszokást követő hízásnak több lehetséges oka van:

  • Megszűnik a nikotin étvágycsökkentő hatása, ezért nő az étvágy és a kalóriabevitel
  • Megszűnik a nikotin anyagcsere-fokozó hatása, ezért kb. 10%-kal csökken a napi energiafelhasználás
  • A leszokás után az evés lesz a cigarettázás viselkedési alternatívája, egyfajta „orális jutalom”. A nikotin és a zsírban+cukorban gazdag ételek is aktiválják az agy jutalmazó rendszerét. Ha már dohányozni nem lehet, nő az élet jutalom értéke.
  • Aki korábban a stressz hatására rágyújtott egy cigire, most lehet, hogy inkább eszik valamit. Az illető felveheti a stressz-evés szokását.

Mit tehetsz a hízás ellen?

Egy biztos: a leszokás és a fogyókúra együtt nem fog menni! Már az lemeríti az önuralmadat, hogy nap, mint nap küzdened kell a rágyújtásra ösztönző vágyaid ellen. Ha emellett még fogyókúrás szabályokat is próbálsz követni, valószínűleg hosszabb távon egyik célodat sem fogod elérni.

Én inkább azt javaslom, hogy priorizálj! A legtöbb egészségi előnyöd a leszokásból lesz. Ha abbahagyod a cigarettázást, a szervezeted máris nekilát a belső takarításnak. Elkezd kitisztulni a tüdőd, a szív- és érrendszered, sőt még a bőröd is. Csökken a szervezetben lévő gyulladás, és fokozatosan lecsökken a rizikód számos betegségre nézve. Valószínűleg ezzel jó néhány egészségben töltött életévet nyerhetsz. Ez sokkal fontosabb, mint hogy mit mutat a mérleg!

Amit még megtehetsz az a lehetséges hízás mértékének csökkentése. Mint láthattad, a leszokás utáni anyagcsere-csökkenés csupán 200-250 kcal, tehát nem olyan sok. Ennyit könnyedén fel tudsz használni napi 20-30 perc közepes intenzitású testmozgással. Ez segíthet a stressz levezetésében is, sőt még a hangulatodat is javítja.

Mindemellett törekedj az egészséges táplálkozásra, de ne éheztesd magadat! Ez csak plusz feszültségeket okozna, amire most semmi szükséged. Ha a cigarettázást nem nassolással helyettesíted, és törekszel a rendszeres testmozgásra, minimalizálhatod, vagy akár meg is előzheted a leszokás miatti plusz kilókat.

De emlékezz rá, hogy még ha fel is szedsz pár kilót, akkor is rengeteget tettél az egészségedért, és a későbbiekben, ha már megszabadultál a cigarettázás függőségétől, ráérsz foglalkozni a testsúlyod csökkentésével, és további egészséges szokások beépítésével. Ha már itt tartasz, szólj, és szívesen segítek benne!

 


Felhasznált irodalom:

  1. Stadler, M. és mtsai. Effects of smoking cessation on beta-cell function, insulin sensitivity, body weight, and appetite. Eur. J. Endocrinol. 170, 219–227 (2014).
  2. Harris KK, Zopey M, Friedman TC. Metabolic effects of smoking cessation. Nat Rev Endocrinol. 2016;12(5):299–308. doi:10.1038/nrendo.2016.32.
  3. Audrain-McGover J, Benowitz N. Cigarette Smoking, Nicotine, and Body Weight. Clin Pharmacol Ther. 2011;90(1):164–168. doi:10.1038/clpt.2011.105.Cigarette.