Mi az a nem-cöliákiás gluténérzékenység?

A nem-cöliákiás gluténérzékenység egy nagyon érdekes téma. Manapság egyre többen diagnosztizálják magukon, és kezdenek gluténmentes diétába, miközben a tudomány kissé le van maradva. Jelenleg azzal se mindenki ért egyet, hogy létező problémáról van-e egyáltalán szó. Ebben a cikkben alaposan körbejárom a témát.

Mi az a nem-cöliákiás gluténérzékenység?

A nem-cöliákiás gluténérzékenység (angolul Non-Celiac Gluten Sensitivity, rövidítve NCGS) egy olyan állapot, melyre az alábbiak jellemzőek:

  • A glutén emésztőrendszeri és emésztőrendszeren kívüli panaszokat okoz
  • Bizonyosan nem áll fenn cöliákia vagy búzaallergia (vagyis ezeket megfelelő vizsgálattal kizárták az orvosok)
  • A glutén elhagyásával megszűnnek a panaszok
  • A glutén visszavezetésével a panaszok újra megjelennek

Egy NCGS-páciensnek tehát panaszokat okoz a glutén fogyasztása, noha ezt egyéb betegség (pl. cöliákia vagy búzaallergia) nem indokolja.

A leggyakoribb panaszok a következők:

  • Emésztőrendszeri panaszok:
    • Puffadás
    • Hasi fájdalom
    • Hasmenés, székrekedés vagy ezek váltakozása
    • Hányinger
    • Reflux
  • Emésztőrendszeren kívüli panaszok:
    • Rossz közérzet
    • Fejfájás
    • Fáradtság
    • Zsibbadtság
    • Ízületi fájdalmak
    • Bőrkiütés

Egyesek szerint az NCGS összefüggésbe hozható bizonyos pszichiátriai problémákkal is. Például az autizmussal, a skizofréniával és a depresszióval. Feltételezések szerint ezekben az állapotokban a gluténmentes étrend pozitív hatással lehet, de ez tudományosan nem bizonyított.

Hogyan diagnosztizálják a nem-cöliákiás gluténérzékenységet?

Jelenleg nem létezik olyan laboratóriumi vizsgálat, amivel az NCGS-t diagnosztizálni lehetne. Ha valaki azt állítja, hogy speciális vérvizsgálattal diagnosztizálni tudja a gluténérzékenységet, ne higgy neki! Nincs ilyen vizsgálat. (Mellesleg az egyéb étel intoleranciákat sem lehet ilyen vizsgálattal azonosítani. Erről itt írtam bővebben.)

Eddig egyetlen markert találtak, ami NCGS-ben gyakrabban jelen van, ez az IgG antigliadin antitest (IgG-AGA). De ez is csupán az NCGS-páciensek 50%-ában mutatható ki, így nem egy megbízható jelzője a betegségnek.

Mivel sem laboratóriumi vizsgálatokkal, sem képalkotó eljárásokkal nem lehet diagnosztizálni az NCGS-t, a jelenleg elfogadott diagnosztikai út a következő:

  1. Egyéb kórképek kizárása (pl. cöliákia és búzaallergia)
    A cöliákia diagnosztizálásához első körben általában szerológiai vizsgálatot szoktak kérni (szérum endomisium antitest = EmA, és szöveti transzglutamináz antitest = tTG kimutatása), de ennek pontossága nem 100%. Negatív lelet mellett is előfordulhat cöliákia, ezért a gold standard az endoszkópia, vagyis a vékonybéltükrözés és mintavétel (biopszia). Fontos, hogy a vizsgálatokat megelőzően nem szabad áttérni a gluténmentes étrendre, mert ez fals negatív eredményt okozhat!
  2. Ha a fenti vizsgálatok negatívak, a páciens elkezdheti a gluténmentes diétát, amit legalább 3 hétig szigorúan kell tartania. Ha NCGS van a háttérben, ez idő alatt a panaszok megszűnnek.
  3. A glutén eliminációja után jöhet a provokációs teszt. Ideális esetben ennek placebo-kontrollált vizsgálatnak kellene lennie, vagyis a páciens nem tudhatja, hogy glutént kap vagy sem. A hétköznapi életben ez általában gluténtartalmú ételek fogyasztásával oldható meg, tehát nem placebo-kontrollált módon. Amennyiben a glutén ismét panaszt okoz (és a placebo nem okoz panaszt), az NCGS valószínűsíthető. Bizonytalan eredmény esetén a provokáció megismételhető (természetesen egy újabb eliminációs időszakot követően).

Röviden a lényeg: először ki kell zárni minden más betegséget. Aztán meg kell nézni, hogy a gluténmentes diéta segít-e. Ha igen, ismét glutént kell enni. Ha a panaszok visszatérnek, akkor feltételezhető, hogy NCGS áll fenn.

Mennyire gyakori?

Becslések szerint a nem-cöliákiás gluténérzékenység gyakorisága 0,6 és 6% közötti. Összehasonlítás végett: a cöliákia gyakorisága kb. 1%, vagyis nagyjából 100-ból 1 embert érint. Az NCGS nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, és gyermekeknél ritkábban fordul elő, mint felnőtteknél.

Biztos, hogy létezik?

Nem minden szakember ért egyet vele, hogy az NCGS egy valós kórállapot. Hogy miért? Azért, mert nincs rá egyértelműen meggyőző tudományos bizonyíték. Az eddigi vizsgálatok eredményei meglehetősen ellentmondásosak. Mutatok néhányat, de előtte pár szó a módszertanról…

Az étel intoleranciák diagnózisa azért nem egyszerű, mert nehéz kizárni a szubjektív tényezőket. Ha úgy gondolod, hogy a glutén panaszt fog neked okozni, akkor könnyen lehet, hogy már emiatt a hozzáállásod miatt tüneteket fogsz produkálni. Ezért kellene minden étel intoleranciát placebo-kontrollált vizsgálattal tesztelni, hisz így nem tudhatja a páciens, hogy valóban a feltételezetten panaszt okozó élelmiszerből kap-e, vagy csak placebot kap, amiben nincs panaszt okozó összetevő.

Ez esetben a nocebo hatást kell figyelembe venni, ami a placebo hatás ellentéte. Egyeseknél előfordul, hogy a placebo-kontrollált vizsgálat alkalmával, a placebo hatására is negatív tüneteket produkálnak. Ha azt gondolod, hogy az adott kapszula panaszt fog neked okozni, könnyen lehet, hogy valóban panaszt fog. Ez a nocebo hatás, vagyis a negatív tünetek jelentkezése, a hatóanyagot nem tartalmazó placebo fogyasztása után.

Ahhoz, hogy a nocebo hatás jelentőségét csökkentsék, a következő vizsgálatokat úgy végezték el, hogy minden résztvevő volt a placebo és a glutén csoportban is. Így a kutatók össze tudták hasonítani egyazon ember adatait a placebo és a glutén kapszula hatására is.

Ha valaki fokozott panaszokat élt meg a glutén és a placebo hatására is, akkor az inkább pszichés okokra vezethető vissza, sem mint az NCGS-re. Kicsit bonyolult, de remélem, érted, miről van szó! Nézzük a vizsgálatokat!

Small Amounts of Gluten in Subjects With Suspected Nonceliac Gluten Sensitivity: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Cross-Over Trial

Résztvevők: 61 felnőtt feltételezett NCGS-sel.

Módszer: a résztvevők egyik csoportja a gluténmentes étrend mellett, egy héten keresztül gluténtartalmú kapszulát kapott, a másik csoport pedig placebot, ami rizskeményítőt tartalmazott. Ezt követően egy hétig mindenki gluténmentes étrenden volt kapszulák nélkül, majd a csoportok megcserélődtek, szóval aki eddig glutént kapott, az most placebot, és fordítva. Természetesen a résztvevők végig nem tudták, hogy a kapszulájukban glutén van-e vagy sem. A kísérlet ideje alatt kérdőíveket kellett kitölteniük a panaszaikról.

Eredmény: ebben a vizsgálatban a glutén tartalmú kapszula szignifikánsan több panaszt okozott a résztvevőkben, mint a placebo. Ez a vizsgálat tehát azt erősíti, hogy létezik az NCGS.

Mindemellett egy kis érdekesség: a kísérlet közben két résztvevő kilépett a vizsgálatból, mivel tolerálhatatlan panaszaik voltak. Ami érdekes, az az, hogy az egyikük a placebo csoportból lépett ki, mivel hasi fájdalmai és hányingere volt a placebo kapszulától. Ezt biztosan nem az a néhány gramm rizskeményítő okozta. Ez a nocebo hatás. Ha azt gondolod, hogy árt, ártani is fog…

No Effects of Gluten in Patients With Self-Reported Non-Celiac Gluten Sensitivity After Dietary Reduction of Fermentable, Poorly Absorbed, Short-Chain Carbohydrates

Résztvevők: 37 felnőtt feltételezett NCGS-sel.

Módszer: kezdetben két hétig minden résztvevő FODMAP-szegény és gluténmentes étrendet követett. (Ha nem tudod, mi az a FODMAP-szegény diéta, olvasd el ezt a cikket is.) Ezt követően kaptak glutént vagy placebot tartalmazó kapszulákat egy héten át, miközben a tüneteket figyelték.

Eredmény: minden résztvevőnek javultak a panaszai a kéthetes FODMAP-szegény diétán, de utána nem volt szignifikáns különbség a placebo és a gluténtartalmú kapszulák hatásában. Lényegében mindegy volt, milyen kapszulát kaptak, a tüneteik rosszabbodtak. Ez a vizsgálat tehát nem támasztja alá az NCGS létjogosultságát.

Fructan, Rather Than Gluten, Induces Symptoms in Patients With Self-Reported Non-Celiac Gluten Sensitivity

Résztvevők: 59 felnőtt feltételezett NCGS-sel.

Módszer: a régóta gluténmentes diétát követő résztvevők három csoport valamelyikébe kerültek. Mindhárom csoport müzli szeleteket kapott. Az egyik csoport gluténtartalmú müzli szeletet, a másik fruktántartalmút, a harmadik típusban pedig sem glutén, sem fruktán nem volt. Egy hétig kellett fogyasztaniuk a müzli szeleteket, majd egy hét szünet után egy másik csoportba kerültek. Végül mindenki volt mindhárom csoportban. (Fruktán: ez a búzában lévő FODMAP)

Eredmény: a placebohoz viszonyítva a fruktántartalmú müzliszeletek szignifikánsan több panaszt okoztak, mint a gluténtartalmúak. Ez a vizsgálat tehát szintén nem támasztja alá az NCGS létjogosultságát.

Biztos, hogy a glutén a ludas?

Ahogy láthattad a fenti vizsgálatokból, nem egyértelmű, hogy valóban a glutén okozza-e a panaszokat a feltételezetten NCGS-pácienseknél. De ha nem a glutén, akkor mi?

Talán a fruktán. Régóta tudjuk, hogy irritábilis bél szindrómában a magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek panaszt okoznak. Az egyik leggyakrabban fogyasztott magas FODMAP-tartalmú élelmiszer a búza. A búzában lévő fruktán egy olyan szénhidrát, ami emésztetlenül jut a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok fermentálják, miközben rövid szénláncú zsírsavak és gázok keletkeznek. Ez az érzékenyebb emésztőrendszerűeknél panaszt okozhat.

Ahogy a második vizsgálatból láthattad, a feltételezetten NCGS-sel rendelkező résztvevők mindegyike javulásról számolt be a FODMAP-szegény diétán. A harmadik vizsgálatból pedig az derült ki, hogy a fruktán sokkal inkább panaszt okozott, mint a glutén.

És akkor még nem is beszéltem az amiláz-tripszin inhibitorokról, amik szintén a búzában vannak, és szintén okozhatnak panaszt…

Mi a konklúzió?

Nincs rá egyértelmű tudományos bizonyíték, hogy NCGS-ben valóban a glutén-e a tünetprovokáló. Egy biztos: egy egyszerű vérvétellel NEM lehet kimutatni a nem-cöliákiás gluténérzékenységet, szóval nem dobj ki egy csomó pénzt efféle étel intolerancia vizsgálatokra!

Az én tanácsom a következő:

  1. Ha nem vagy benne biztos, hogy mi okozza a panaszaidat, akkor először menj el egy alapos orvosi kivizsgálásra!
  2. Miután a cöliákia és a búzaallergia ki lett zárva, kezdd el a gluténmentes étrendet, és nézd meg, segít-e!
  3. Ha sokkal jobban érzed magad, akkor folytasd!
  4. Ha jobban vagy, de még nem az igazi, könnyen lehet, hogy egyéb élelmiszerek is tünetprovokálók lehetnek nálad. Ez esetben egy komolyabb FODMAP-szegény diétára lehet szükséged. Ehhez érdemes dietetikus segítségét kérni.

 

Ha további segítségre van szükséged a megfelelő étrend összeállításához, jelentkezz be hozzám táplálkozási tanácsadásra!

 


Felhasznált irodalom:

  1. Czaja-Bulsa G. Non coeliac gluten sensitivity – A new disease with gluten intolerance. Clin Nutr. 2015;34(2):189–194. doi:10.1016/j.clnu.2014.08.012.
  2. Lebwohl B, Leffler DA. Exploring the Strange New World of Non-Celiac Gluten Sensitivity. Clin Gastroenterol Hepatol. 2015;13(9):1613–1615. doi:10.1016/j.cgh.2015.03.012.
  3. Biesiekierski JR, Peters SL, Newnham ED, Rosella O, Muir JG, Gibson PR. No effects of gluten in patients with self-reported non-celiac gluten sensitivity after dietary reduction of fermentable, poorly absorbed, short-chain carbohydrates. Gastroenterology. 2013;145(2):320–328.e3. doi:10.1053/j.gastro.2013.04.051.
  4. Di Sabatino A, Volta U, Salvatore C, és mtsai. Small Amounts of Gluten in Subjects With Suspected Nonceliac Gluten Sensitivity: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Cross-Over Trial. Clin Gastroenterol Hepatol. 2015;13(9):1604–1612. doi:10.1016/j.cgh.2015.01.029.
  5. Volta U, Caio G, De Giorgio R, Henriksen C, Skodje G, Lundin KE. Non-celiac gluten sensitivity: A work-in-progress entity in the spectrum of wheat-related disorders. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2015;29(3):477–491. doi:10.1016/j.bpg.2015.04.006.
  6. Catassi C, Elli L, Bonaz B, és mtsai. Diagnosis of non-celiac gluten sensitivity (NCGS): The salerno experts’ criteria. Nutrients. 2015;7(6):4966–4977. doi:10.3390/nu7064966.
  7. Skodje GI, Sarna VK, Minelle IH, és mtsai. Fructan, Rather Than Gluten, Induces Symptoms in Patients With Self-Reported Non-Celiac Gluten Sensitivity. Gastroenterology. 2018;154(3):529–539.e2. doi:10.1053/j.gastro.2017.10.040.
By |2018-11-21T15:05:20+00:002018, október 10|