Sokan úgy vélik, az alacsony szénhidráttartalmú diéták nem lehetnek egészségesek, hisz nem tartalmaznak elegendő szénhidrátot ahhoz, hogy az agy megfelelően tudjon működni. Ebből a cikkből megtudhatod, hogy ez a vélekedés teljesen hibás, és az agy nagyon is jól elvan akár zéró szénhidrátbevitel mellett is.
Az agy energiafelhasználása
Az agy csupán a testsúlyunk 2%-át teszi ki, de körülbelül a napi energiafelhasználás 20%-áért felelős. Ezt az energiát hagyományos étrend esetén 100%-ban glükózból, vagyis cukorból nyeri, amiből körülbelül napi 110-140 grammot használ.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha ennél kevesebb szénhidrátot eszel, az káros hatással van az agyműködésedre! Létezik ugyanis egy alternatív energiaforrás az agy számára, amit kiválóan tud használni abban az esetben, ha nincs elegendő glükóz: a ketontestek.
Mi történik, ha egyáltalán nem viszel be szénhidrátot?
Ha például böjtölsz, és egyáltalán nem eszel semmit, akkor a szervezeted eleinte a májban raktározott cukrot (glikogént) kezdi el felhasználni. Egy 70 kg-os felnőtt ember májában kb. 80-100 gramm cukor van elraktározva. Ha megcsappan a szénhidrát beviteled, a szervezeted elkezdi felhasználni ezt a tartalékot.
Ha azonban lemerült a máj glikogén raktára (ami egyéntől függően 24-48 óra lehet), a test elkezd egyre több zsírt égetni, és a máj elkezd a zsírokból ketontesteket előállítani. A ketontestek (jellemzően a béta-hidroxibutirát) pedig a glükózhoz hasonlóan képesek átjutni a vér-agy gáton, és az agy kiválóan tud belőlük energiát nyerni.
Ez történik böjt során, és ez történik a ketogén diéta során is. Mivel tartósan nagyon alacsony szinten van a szénhidrátbevitel, az agy elkezd egyre nagyobb arányban ketontestekből nyerni energiát.
Az agynak mindig kell némi cukor?
Az agy még hosszabb böjt vagy ketogén diéta alatt sem áll át teljesen a ketontestek használatára. Ilyenkor kb. 70%-ban használ ketontesteket, és 30%-ban glükózt.
De honnan származik a glükóz, ha Te éppen böjtölsz, és már lemerült a máj cukorraktára? Maga a szervezet állítja elő! A máj ugyanis képes a cukor előállítására. Ezt a folyamatot nevezzük glükoneogenezisnek. Bizonyos aminosavakból, a glicerinből és a tejsavból a májad képes glükózt előállítani, így azt a kis mennyiséget, amire a szervezetednek szüksége van, nulla szénhidrátbevitel mellett is képes biztosítani.
Emiatt azt mondhatjuk, hogy a szénhidrátok NEM esszenciális tápanyagok, hisz ha nem viszed be őket, akkor sem lép fel hiány. Esszenciális aminosavak és zsírsavak vannak, de esszenciális szénhidrátok nincsenek!
Az agy tehát egyáltalán nem szenved hiányt még akkor sem, ha tartósan nagyon alacsony a szénhidrát beviteled. Sőt, egyesek szerint az agy még jobban is érzi magát, ha ketontesteket is használhat energiaforrásként.
Tapasztalatok a ketogén diétán
Az alábbiakban összegyűjtöttem, hogy a klienseimmel végzett közös munka, és a személyes tapasztalataim szerint milyen hatásai lehetnek a ketogén diétának az agyműködésre:
- Sokkal jobb mentális teljesítmény
- Tisztább gondolkodás
- Könnyebb a figyelem fenntartása és a fókuszálás
- Kiegyensúlyozottabb energiaszint
- Kiegyensúlyozottabb hangulati állapot
- Depresszív tünetek jelentős csökkenése
- Migrénes fejfájás jelentős csökkenése.
Ha az agynak hiányozna az a sok szénhidrát, biztosan nem tapasztalnánk ennyi pozitív hatást a ketogén diétán!
A ketogén diéta agyi problémák esetén
Tudományos vizsgálatok szerint a ketogén diéta az alábbi agyi problémák esetén is segíthet:
- Epilepszia
- Traumás agysérülés
- Alzheimer-kór
- Egyes mentális betegségek (pl. bipoláris zavar – bár ezzel kapcsolatban még nincs túl sok tudományos eredmény)
Összefoglalás
Tévhit, hogy az agy megfelelő működéséhez szükség van az étrenddel bevitt szénhidrátokra. Az agy kiválóan képes működni böjt vagy ketogén diéta alatt is, mivel ilyenkor az energiafelhasználása nagy részét ketontestekből nyeri. A tapasztalatok szerint, az agy kifejezetten kedveli ezt az állapotot, sőt bizonyos esetekben ez akár terápiás hatású is lehet.
