Bár a ketogén diétát sokan még ma is egy szélsőséges divatdiétának tartják, a tudomány folyamatosan fejlődik, és egyre több ismeretet szerzünk arról, hogy ez a szénhidrátszegény, zsírban gazdag étrend számos betegségben segíthet – az egyik ilyen a rákbetegség. Ebből a cikkből megtudhatod, milyen mechanizmusok útján segíthet a ketogén diéta daganatos betegségek esetén.
A ráksejtek anyagcseréje
A ráksejteknek egy mutáció miatt megváltozik az anyagcseréje. Míg egy egészséges sejt többféle anyagcsere-folyamatot is tud használni az energianyerésre, egy ráksejtnél nem ez a helyzet. A legtöbb daganatos sejt kizárólag glikolízis útján tud energiához jutni, vagyis cukorból nyernek energiát – ráadásul egyáltalán nem gazdaságos módon. Ezt nevezzük Warburg-hatásnak, mivel Otto Warburg fedezte fel az 1920-as években.
A glikolízis során egy molekula glükózból 2 piruvát és 2 ATP keletkezik. Egy normál sejtben ezt követően a piruvát belép a sejt mitokondriumába, ahol tovább 32+ ATP keletkezik belőle. Egy ráksejtben ez nem történik meg, tehát egy cukor molekulából sokkal kevesebb ATP-t, vagyis energiát tud kinyerni, mint egy egészséges sejt.
A Warbug-hatás miatt a ráksejt rengeteg cukrot vesz fel. Pontosan ez az egyik diagnosztikai módszer, az FDG-PET vizsgálat alapja. Ennél a vizsgálatnál azt használják ki, hogy az agresszív ráksejtek gyorsan és sok cukrot vesznek fel. A betegnek izotóppal megjelölt cukrot adnak be, a cukrot gyorsan felveszik a ráksejtek, és ezt követően a képalkotó eljárással kiválóan látható, hogy hol találhatóak a tumorok a testben.
A lényeg tehát az, hogy a ráksejtek többsége elsősorban cukron él, amit viszont sokkal kisebb hatékonysággal használ fel, mint egy egészséges sejt, ráadásul közben tejsav és szabad gyökök is keletkeznek, amik tovább rontják a helyzetet.
A ketogén diéta anyagcserehatása
A ketogén diéta egy nagyon alacsony szénhidráttartalmú, normál fehérjetartalmú, zsírban gazdag étrend, ami ketózishoz vezet. A ketózis állapotában a szervezet fő üzemanyaga a zsír, valamint a zsír anyagcseréje során keletkező ketontestek. Mivel az alacsony szénhidrátbevitel miatt a vércukor- és inzulinszint tartósan lecsökken, a szervezet nagyszerűen képes energiát nyerni a zsírsavakból, illetve ketontestekből.
Ketózisban az agy anyagcseréje is megváltozik. Normál étrend mellett az agy kizárólag glükózt használ energiaforrásként, ketózisban azonban elkezd ketontesteket is hasznosítani. A testünk tehát nagyszerűen képes alkalmazkodni a ketogén étrendhez, hiszen a sejtjeink többsége boldogan hasznosítja a zsírsavakat és/vagy a ketontesteket. Az a néhány sejtünk, ami kizárólag glkükózt tud használni (pl. vörösvértestek), a ketogén diétán is glükózt fognak, hiszen az a minimális mennyiség amire szükségük van, rendelkezésre áll – egyrészt az étrenddel bevitt szénhidrátokból, másrészt a szervezet által előállított cukorból (ami a máj glükoneogenezise során keletkezik).
Érdekesség, hogy hosszabb böjt során is hasonló anyagcsereállapot alakul ki (amiről ebben a videóban beszéltem részletesebben). A ketogén diéta és a böjt is ketózishoz vezet.
A ketogén diéta rákellenes hatásai
Azt már régóta tudjuk, hogy a böjt kifejezetten hasznos lehet a rák elleni harcban. Külföldön vannak olyan klinikák, ahol tudatosan alkalmazzák a böjtöt a daganatos betegségek terápiájában. Mivel azt is tudjuk, hogy a ketogén diéta is hasonló anyagcsereállapotot idéz elő, mint a böjt, logikus, hogy a ketogén diéta is rákellenes hatású lehet. Nos, ezt a tudományos vizsgálatok is megerősítik.
A ketogén diéta a következő mechanizmusok útján lehet hasznos daganatos betegségek esetén:
- A nagyon alacsony szénhidrátbevitel miatt tartósan lecsökken a vércukorszint, és mivel a ráksejtek többsége cukorfüggő, ezzel meg tudjuk vonni tőlük a táplálékot. Ha nincs elég energiaforrásuk, akkor pedig növekedni sem tudnak.
- Ketózisban a szervezet fő üzemanyaga a zsír, illetve a ketontestek lesznek. Ezek nagyszerű energiaforrást jelentenek az egészséges sejtjeinknek, de a ráksejtek többsége nem tudja őket hasznosítani. Ezzel elérhető, hogy az egészséges sejteket tápláljuk, de a ráksejteket éheztessük és gyengítsük.
- Az alacsony szénhidrátbevitel miatt az inzulinszint is tartósan lecsökken, ami az IGF-1 szint csökkenéséhez vezet. Az IGF-1 támogatja a daganat növekedését, ezért alacsonyabb szintje nagyon kedvező hatású.
Tehát ketogén diétával is elérhető a böjthöz hasonló anyagcsereállapot, valamint az azzal járó előnyös hatások, anélkül, hogy a szervezetet teljesen ki kellene éheztetni. Így a ketogén diéta azon rákbetegek számára is alkalmazható, akik már túlságosan le vannak soványodva ahhoz, hogy böjtbe kezdjenek.
Azon betegek számára pedig, akik képesek a böjtre is, valószínűleg a ketogén diéta és a böjt megfelelő kombinációjával érhető el a legerőteljesebb hatás.
Nem minden daganattípus esetén segít
És itt jön a rossz hír: bár a ketogén diéta nagyon ígéretes (pl. glioblastoma agydaganat és vastagbéldaganat esetén), sajnos olyan daganattípusok is vannak, amik nem reagálnak jól a ketogén diétára. A vizsgálatok szerint ilyen lehet a vesedaganat és a BRAF V600E-pozitív daganatok, melyeknél a ketogén diéta kifejezetten negatív hatású lehet.
Mielőtt egy daganatos beteg elkezdi a ketogén diétát mindenképpen kérje ki egy hozzáértő onkológus szakember véleményét a témában!
Ketogén diéta szerepe a daganatos betegség terápiájában
Bár úgy tűnik, hogy a ketogén diéta sem minden daganattípus esetén segít, sok esetben része lehet a rák elleni harc eszköztárának. A jelenlegi tudományos eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a legkedvezőbb hatás érdekében a ketogén diétát és/vagy böjtöt nem önálló, hanem adjuváns terápiaként érdemes használni, vagyis a hagyományos rákellenes kezelési módok (kemoterápia, sugárkezelés) kiegészítőjeként és erősítőjeként.
Gyakorlati tanács
Ha a ketogén diétát daganatos betegség terápiájának részeként szeretnéd alkalmazni, magas ketonszintek elérésére kell törekedned. Ezt elősegítheted, ha az étrendet MCT olajjal egészíted ki, és/vagy időszakos böjttel társítod.
Mielőtt azonban belefogsz a diétába, azt javaslom, mindenképpen kérd ki az orvosod véleményét!
További információk a ketogén diétáról
További tudományosan megalapozott, megbízható információk a ketogén diéta elméletéről és gyakorlatáról a KETO TudásBázis KETO Alapok című kurzusában, melyet Pődör-Novák Réka dietetikus állított össze.
Felhasznált irodalom:
- Klement, R. J. The emerging role of ketogenic diets in cancer treatment. Curr. Opin. Clin. Nutr. Metab. Care 22, 129–134 (2019).
- Weber, D. D., Aminazdeh-Gohari, S. & Kofler, B. Ketogenic diet in cancer therapy. Aging (Albany. NY). 10, 164–165 (2018).
- Klement, R. J. & Kämmerer, U. Is there a role for carbohydrate restriction in the treatment and prevention of cancer? Clin. Nutr. Interface Between Metab. Diet, Dis. 8, 257–294 (2013).
