Az utóbbi időben nagyon népszerűvé váltak az ételintolerancia vizsgálatok. Én is sok emberrel találkozom mostanában, aki elment egy ilyen vizsgálatra, elég sok pénzt kiadott rá, és az eredmény szerint számos élelmiszerre érzékeny, ezért teljesen át kell alakítania az étrendjét. Ebből a cikkből megtudhatod, hogy én miért nem ajánlom az ilyen vizsgálatokat.
Röviden és egyszerűen: Az Immunglobulin G-alapú ételintolerancia vizsgálatok NEM szolgálhatnak ételekkel kapcsolatos érzékenység vagy allergia kimutatására.
Az ilyen teszteken kapott eredmények NEM megbízhatóak!
És ezt nem én mondom, hanem a tudományos szakirodalom.
Az Európai és a Kanadai Allergiai és Immunológia Társaság is kiadott tudományos közleményt a témában, és egybehangzóan állítják:
Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy ezekkel a tesztekkel kimutatható az ételekre adott adverz reakció, ezért ezek a tesztek nem tekinthetők diagnosztikai értékűnek.
Sőt, a vizsgálatok szerint az IgG-szint megemelkedése gyakran éppen az adott ételre való toleranciát jelzi. Ha például egy gyerek kinövi a tejallergiát (ami ebben a korban gyakori), akkor megemelkedik a tejre adott IgG szintje, és ez jelzi, hogy már tolerálja a tejférjét.
Azt is ki kell emelni, hogy egy valódi ételallergia esetén alacsony IgG-válasz jöhet ki ezeken a teszteken, és erre alapozva akár úgy dönthet az illető, hogy már fogyaszthatja az ételt, amire allergiás. Az ételallergia esetén az IgE-szint emelkedik meg, és az IgG alacsony lehet.
A tudományos szervezetek állítása a következő: Az IgG-alapú vizsgálatok nem javasoltak ételintoleranciák kimutatására.
A gyerekek különösen veszélyeztetett helyzetben vannak, hiszen egy ilyen teszten kapott fals eredmény miatt a szülők kizárhatnak az étrendjükből számos élelmiszert, és emiatt könnyen kialakulhat náluk malnutríció.
Arról pedig még nem is szóltam, hogy az ételintolerancia NEM immunreakció, ezért nem túl logikus, hogy immunglobulin vizsgálatával akarjuk kimutatni. A definíció szerint az intolerancia a specifikus, reprodukálható, adverz tünet együttes, de nem immunreakció okozza.
Például a laktózintolerancia esetén a tejtermékek által okozott puffadás és hasmenés oka egy enzimhiány. A laktáz enzim hiánya miatt a tejcukor nem tud lebontódni, és ez okozza a tüneteket. Ezt az intoleranciát hidrogén-kilégzési teszttel lehet diagnosztizálni.
Hogyan lehet valós diagnózishoz jutni?
Az ételintoleranciák kimutatásának gold standardja a kettős vak placebo kontrollált provokáció. Ez sajnos nem olyan könnyen elérhető, de van egy egyszerűbb változata is, ami ugyan nem kettős vak, ezért a pszichés hatást nem lehet kivonni belőle, de azért egy jó módszer. Ehhez érdemes dietetikus segítségét kérni, de azért leírom a lépéseket.
1.Táplék-tüneti napló vezetése legalább 4 hétig.
Pontosan fel kell tüntetni, mikor, miből és mennyit evett az illető, valamint a tüneteket, panaszokat is. Ebből lehet következtetni a gyanús élelmiszerekre.
2.Eliminációs diéta
A napló alapján meghatározott élelmiszerek kizárása az étrendből 2-3 hétig. Ez idő alatt a tüneteknek meg kell szűnni.
3.Provokáció
A kizárt élelmiszerek visszavezetése az étrendbe. Nagyon fontos, hogy egyszerre csak egyet! És figyelni kell a reakciókat.
4.Következtetés
A provokáció eredménye alapján levonható a következtetés.
Mivel a fenti módszer helyes alkalmazása körültekintést igényel, érdemes egy hozzáértő dietetikus segítségét kérni. Ez azért is fontos, hogy megelőzhető legyen az eliminációs diéta alatti tápanyaghiány.
Ne hagyd megad átvágni! Ne dobj ki az ablakon több tízezer forintot egy haszontalan laboreredményre!
Ha szeretnél jobban is elmélyedni a témában, nézd meg a hivatkozásokat a felhasznált irodalomban!
Felhasznált irodalom:
IgG tests promise to reveal food sensitivities. But are they science or science-ish?
