Azt hiszem, azzal az állítással senki sem vitatkozna, hogy a túlzott cukorfogyasztás káros hatással van az egészségre. Emiatt az utóbbi időben egyre többen döntenek úgy, hogy elhagyják a cukrot. Az édes ízről azonban senki nem szeretne lemondani, ezért más alternatíva után kell nézniük. A kézenfekvő megoldás a mesterséges édesítőszerek használata. A mesterséges édesítőszerek nem tartalmaznak számottevő szénhidrátot és energiát, sőt még olcsók is, szóval nagyszerű megoldásnak tűnhetnek. De vajon tényleg olyan jók?

Mi tartozik a mesterséges édesítőszerek csoportjába?

Amikor ebben a cikk-sorozatban a mesterséges édesítőszerek kifejezést használom, az energiát nem adó mesterséges édesítőszerekre gondolok. A leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek a következők: szacharin, ciklamát, kálium-aceszulfát, aszpartam.

A mesterséges édesítőszerek segítenek a fogyásban?

Mivel a mesterséges édesítőszerek nagyjából nulla kalóriát tartalmaznak, logikusnak tűnne, hogy segítenek a fogyásban. A tudományos eredmények azonban ezt NEM támasztják alá. Számos epidemiológiai vizsgálat éppen ellenkező eredményre jutott: a mesterséges édesítőszer fogyasztás (különösen a mesterséges édesítőszerekkel édesített italok fogyasztása) pozitív összefüggésben áll a hízással. Igen, jól látod. Ez nem elírás! A HÍZÁSSAL!

Mutatok néhány konkrét adatot:

  • San Antonio Heart Study: a vizsgálatban 3.682 fő vett részt, akiket a kutatók legalább 7 évig követtek figyelemmel. Az eredmény: a vizsgálat végére a mesterséges édesítőszerrel készült italokat fogyasztóknak szignifikánsan magasabb lett a BMI-je a kutatás elején mért értékhez képest. Magyarul: híztak. A BMI-növekedés mértéke dózisfüggő volt, vagyis azok híztak a legtöbbet, akik a legtöbb ilyen terméket fogyasztották. (Lásd a mellékelt ábrán!)

  • The American Cancer Society Study: a vizsgálatban 78.694 ember vett részt. Ezúttal egy évig követték a résztvevőket. Az egy év elteltével a rendszeres mesterséges édesítőszer használóknak szignifikánsan magasabb lett a testsúlya, mint egy évvel korábban, vagyis híztak.
  • Nurses’ Health Study: ebben a vizsgálatban 31.940 nő vett részt. A szacharin használat pozitív összefüggést mutatott a 8 év alatti testsúlynövekedéssel, vagyis a hízással.

Még folytathatnám a sort, hisz több tanulmányt is lehetne idézni, melyek ugyanerre a következtetésre jutottak. Bár a mesterséges édesítőszerek használatának elméletileg kisebb erergiabevitelhez és fogyáshoz kellene vezetnie, a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek többségénél az évek alatt valami egészen más történik: a testsúly növekszik.

Segítenek megelőzni a cukorbetegséget?

Ez a másik nyomós érv a mesterséges édesítőszer fogyasztás mellett a cukorbetegség megelőzése. A szomorú hír azonban az, hogy erre sincs bizonyíték, sőt egyre több tudományos adat támasztja alá, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása összefügg az inzulinrezisztencia, a metabolikus szindróma és a kettestípusú cukorbetegség kialakulásának nagyobb rizikójával. Ez aztán a paradoxon! Lehet, hogy a mesterséges édesítőszerek éppen azt segítik elő, aminek a megelőzésére hivatottak?

De miért?

Nos, a válasz nem egyszerű, ezért ezt a témát cikk-sorozatként szeretném feldolgozni. A folytatásban részletesebben is ki fogok egy-egy potenciális okra, de ebben a cikkben csak említés szintjén sorolom fel a legfontosabbakat:

  • A mesterséges édesítőszerek hatására megváltozik a bélflóra, aminek sokrétű hatása lehet az egészségre, beleértve a glükóz anyagcsere megváltozását és az inzulinrezisztencia kialakulását
  • A mesterséges édesítőszerek megzavarják azokat a tanult válaszokat, melyek hozzájárulnak a glükóz és energia homeosztázis fenntartásához
  • A mesterséges édesítőszerek hatnak az emésztőrendszerben lévő édes ízt érzékelő receptorokra, melyek szerepet játszanak a glükóz felszívódásában és az inzulintermelésben
  • A mesterséges édesítőszerek fokozhatják az étvágyat, ami megnövekedett erergiabevitelhez vezethet

A következő részekben ezeket fogom részletesebben kifejteni. 

Felhasznált irodalom:

  1. Fowler, S. P. és mtsai. Fueling the Obesity Epidemic? Artificially Sweetened Beverage Use and Long-term Weight Gain. Obesity 16, 1894–1900 (2008).
  2. Suez, J. és mtsai. Artificial sweeteners induce glucose intolerance by altering the gut microbiota. Nature 514, 181–186 (2014).
  3. Sundborn, G., Gentles, D. & Metcalf, P. Artificially sweetened taste of insulin resistance? Pac. Health Dialog 20, 87–88 (2014).
  4. Azad, M. B. és mtsai. Association Between Artificially Sweetened Beverage Consumption During Pregnancy and Infant Body Mass Index. JAMA Pediatr. 170, 662 (2016).
  5. Kuk, J. L. & Brown, R. E. Aspartame intake is associated with greater glucose intolerance in individuals with obesity. Appl. Physiol. Nutr. Metab. 41, 795–798 (2016).
  6. Pepino MY. Metabolic effects of non-nutritive sweeteners. Physiol Behav. 2015;152(Pt B):450–455. doi:10.1016/j.physbeh.2015.06.024.
  7. Swithers, S. E. Artificial sweeteners produce the counterintuitive effect of inducing metabolic derangements. Trends Endocrinol. Metab. 24, 431–441 (2013).
  8. Nettleton, J. E., Reimer, R. A. & Shearer, J. Reshaping the gut microbiota: Impact of low calorie sweeteners and the link to insulin resistance? Physiol. Behav. 164, 488–493 (2016).
  9. Yang, Q. Gain weight by „going diet?” Artificial sweeteners and the neurobiology of sugar cravings. Yale J. Biol. Med. 83, 101–108 (2010).