A falászavar (angolul Binge Eating Disorder) az új típusú evészavarok közé tartozik. Fő jellemzője a kényszeres túlevés, melyet nem követ kompenzáló viselkedés (pl. önhánytatás, hashajtás, túlzott testedzés), mint bulimia nervosa esetén. Ennek köszönhetően az érintettek többsége elhízott. Sajnos, amíg ez a probléma fennáll, nem várható tartós fogyás. Mint mindig, ezúttal is a gyökérproblémát kell először kezelni, vagyis a falászavart.

A falási epizódok során az evés kiváltója nem az éhség, hanem legtöbbször valamilyen negatív érzelem. Ekkor az illető annyit eszik, amitől már kényelmetlenül tele van. Az étkezést kontrollvesztés jellemzi, és szinte mindig bűntudattal társul.

Sokszor megfigyelhető, hogy a fogyókúrás kísérlet végződik kontrollvesztett falással. A fogyókúra ilyenkor rendkívül káros lehet, hiszen csak erősíti a meglevő problémát.

A túlevés során legtöbbször zsírban és cukorban gazdag ételek kerülnek elfogyasztásra. Nem véletlen, hogy a falászavaros emberek elhízással is küszködnek.

A falászavar nem tekinthető pszichiátriai zavarnak, vagyis nem egy kategóriában szerepel az anorexiával vagy a bulimiával. Ez a fajta étkezési zavar az EDNOS csoportba tartozik (Eating Disorder Not Otherwise Specified). Ettől függetlenül ez is kezelést igényel!

A hagyományos étkezési zavarokkal ellentétben, a falászavar általában nem fiatal korban, hanem 40-50 éves korban jelentkezik, és a női nem dominanciája sem jellemző.

Az rendszeres túlevésnek és az elhízásnak köszönhetően sokkal gyakoribb a magas vérnyomás, a metabolikus szindróma, a szívbetegség és a cukorbetegség előfordulása is. Emellett a depresszió és a hangulatzavarok is nagyobb arányban jelentkeznek, mint az átlag népességnél.

Diagnosztika

A falászavar kritériumai a DSM-V alapján:

  • Olyan mennyiségű étel elfogyasztása jól körülírható időszak alatt (pl. egy kétórás időszakban), ami egyértelműen nagyobb annál, mint amennyit a legtöbben hasonló idő alatt, hasonló körülmények között elfogyasztanának.
  • Az evés feletti kontroll hiányának érzések az epizód során (pl. olyan érzés, hogy a személy nem tudja abbahagyni az evést, vagy kontrollálni, hogy mit és mennyit eszik).
  • A falási epizódok az alábbiak közül hárommal vagy többel járnak:
    • A normálisnál sokkal gyorsabb evés
    • A személy addig eszik, amíg kényelmetlenül tele nem érzi magát
    • Nagy mennyiségű étel fogyasztása akkor is, ha fizikaliga nem éhes
    • Egyedül eszik, mert zavarban van amiatt, hogy mennyit eszik
    • A személy undorodik magától, depresziós, vagy erős bűntudatot érez a falásroham után
  • A falással kapcsolatban kifejezett szenvedés van jelen
  • A falásrohamok átlagosan hetente legalább egyszer jelennek meg három hónapon át
  • A falásrohamokhoz nem kapcsolódik alkalmatlan kompenzáló viselkedés, mint a bulimia nervosa esetében, és nem kizárólag bulimia nervosa vagy anorexia nervosa során jelenik meg

Kezelés

Ha a fenti kritériumok alapján magadra ismertél, akkor mindenképpen kérj segítséget! Amíg a háttérben lévő pszichés okok nem rendeződnek, addig az elhízással sem tudsz elbánni, sőt tovább súlyosbodhat a helyzet.

FONTOS, hogy falászavar esetén az elsődleges cél a túlevési epizódok megszüntetése. A fogyás ekkor csak másodlagos lehet, hiszen egy korlátozó diéta csak fokozná a tüneteket. Javaslom, hogy kérj segítséget egy hozzáértő szakembertől!

 

 


Felhasznált irodalom:

Today’s Dietitian Vol. 14 No. 11 P. 34

Új Diéta XXV. Évfolyam 2-3. Szám 25-28. oldal